Nnna. Kicsit pontosítok:
Nos ezek a kenyérkék azért koránt sem tökéletesek, elnézést.
Roppant szerethető, és tény, hogy finom, de csak tesztverzió, hogy úgy egyáltalán, lehet-e a mikróban - van még hova fejlődnie.

Nincs héja (majd kipróbáljuk, lesz-e ha berakunk párologni vizet), azt nem vizeztük meg, hogy legyen fénye is, a formája is kissé esetlen, nem kelt meg, és mindent ellustálkodtunk, amit lehetett.
Dehogy dagasztottam fél órán át, neeem, nem lett meg az előírt selymesség és kézről leválás.
Kelnie úgy kéne, hogy fél óra, aztán átgyúrás (ekkor kéne belegyúrni amit akarunk, fűszert, magot, stb.), és újabb legalább egy óra kelés. Ez meg megint meg sem kelt, azt is csak egyszer nem (de ezt már tényleg nem értem, én még ilyet nem tapasztaltam), csak mikor sütni kezdtük, akkor állt neki dagadni.
És a belevalót is csak belehebrencskedtem - a hagymát pl. meg kéne előbb pirítani (lehetne a tetejére is sütni).

Amúgy még hátravan valami kerti tákolt kemence, attól remélek, vagy ki kéne próbálni a szénégetők verzióját, a parázsban sütést, vagy beruházni egy sparheltbe.
Majd még próbálunk tényleg jó kenyeret sütni.

Egyébként igen, a legzseniálisabb dolog a földön. Én már mondtam.

Ja igen, és egyszer próbáltam de nem sikerült, de még mindig vágyam - csináljunk kovászt is.
(Viszont ennyire nem vagyok elszánt: www.kemencemester.hu/sutes_fozes_kemence.php)
-
Nem tud valaki netán kenyérsütő fesztiválról?
Volt annó egy Morzsóka nevű, amit elmúlasztottam. Most meg sehol nem találom.

És nyugtassad meg valahogy a népeket - nem főzőblog lesz ez :-).
Írj valamit az érzéseidről, gondolataidról, vagy fújd be a sörösdobozt is, vagy a flakonokkal csináld meg a hőpajzsos, vagy mi verziót is, vagy nézz rá az első kakihordóra, hogy áll - csak had lélegezzenek fel picit a nejed szakácstudományának (haha!) tömjénezéséből.

@BYS: Hehe, hogy beindult itt az élet, most, hogy egyedül maradtunk, és már a legkitartóbb törzsközönség is szétszéledt!... :) (És tényleg, ez a kajás vonal lett itt a húzó ágazat... Mondtam én neked, hogy a házasság eltorzítja az ember normális életét!... ;-p )

(Amúgy tegnap már be is fújtam a sörösdobozt, és a régi kakás hordót is pont megnéztem! :) De semmi izgis: a nap addigra elment, a kakában meg nem változott semmi. Mondjuk azt attól még meg kellene írni... És az éjszaka azt is pont megtudtam, hogy minden feltétel adott egy hőtükrös "naptölcsér-főző" összebarkácsolásához is (solarcooking.org/plans/funnel.htm). Szóval, szigorúan az utasításaid szerint jártam el, még mielőtt kimondtad volna...)

jó látni, hogy a másfél négyzetméteres lakásban blogon dumáltok egymással. mi lesz, mikor már két szobátok lesz?

no meg h remetekommandó... meg h elvagytok most már egy kalap liszttel egy hónapig... ja meg egy hőlégkavarásos mikróval, de nem ám az a por népnek elérhető minőség, ami kigyullad, mikor rákapcsolod a GRILL funkciót... ez - látva a képeket - még működik is :-o ...nem is beszélve arról, hogy a NET-ről letöltött okosságok nélkül csak meleg tejes képeket, meg mikróban felrobbant kolbászt láthatnánk a blogotokban, nem pedig gyönyörű, már már a boltihoz hasonlatos kenyereket... Mékhoty remetekommandó...

@fezolo: Ja, hát ez a "remeteség" csak annyit jelent, hogy téged annyira utálunk mind a ketten, hogy próbálunk a lehető legtávolabb maradni a várostól, amelyikben laksz.

Különben az egyik ars-poetikus bejegyzésben már kitértem rá, hogy nem megtagadni akarjuk azt a világot, amelyikben élünk, hanem a lehető leghatékonyabban KIHASZNÁLNI, a lehető legtöbb szabadságot megtartva közben magunknak, és a lehető legkevesebbet rontva rajta közben.

:-o ...hangzatos :)

Azt nem mondtam, hogy máris sikerül... ;)

Amit érdemes átgondolni: ebben az eldobható, ideiglenes dolgok kultuszában minél tartósabbra sikeredik mégis valami (kocsi, cipő, háztartási cikk) van rá némi esély, hogy annál barátságosabb is a világgal (= magunkkal) szemben. (Hogy kevesebbet kell belőlük gyártani, az nem jelenti azt, hogy környezetbarát technológiával készül, de azért hátha a tartósság nem jár szükségszerűen károkozással.)

Szóval, a 13 éves kombinált mikrónk, ami azóta is kifogástalanul működik, nagyon is környezetbarát darab, és minél tovább tudjuk használni, annál inkább az lesz.

A másik: az áram talán a legtisztább energiaforrás. Mindenesetre az erőművek a háztáji tüzelgetésnél kevesebb koszt termelnek, sokkal jobb hatásfokkal működnek, mint az olcsó otthoni kályhák. Ráadásul fokozatosan át lehet állni szélre meg napra közben, anélkül, hogy a konnektor innenső végén bármit is változtatni kellene.

Szóval, nem az a cél, hogy szándékosan sanyargassuk magunkat. Ellenkezőleg: hogy a lehetőségekből kihozzuk a legjobb (legkényelmesebb, legolcsóbb, legkörnyezetkímélőbb) kompromisszumot.

hmmm, Zsuzsi, Istenien néznek ki az alkotásaid! Leginkább a diósat kívántam meg, nem tudtok onnan teleportálni? bár most már az időben is vissza kéne menni, szóval egyszerűbb, ha újat gyártotok. :)

És a többszöri mentegetőzésedre reagálva: az egyszerű de finom kaják a kreativitás magas szintjéről árulkodnak, és ráadásul rohadt praktikusak is. :)

De a kemencét harcold ki magadnak! És akkor egyszer tán még találkozunk is.

Mi a verziószáma a kenyérnek? :)

Ezek itt még a prototípusok.
Sorban, ahogy a bejegyzések: a lapos a kályhán, a diós kiscipó a mikróban, aztán nagyobbak a mikróban. Nem seperünk szőnyeg alá félresiklott kísérleteket. :-) Mindent nézőink elé tártunk.

Bár annyi vallomással tartozom, hogy otthon, sütőben sütött verzióval már van hevenyészett gyakorlatom. Itt csak azt kell kitalálni, hogy a zebegényi eszközökkel hogy boldogulunk.

Zsuzsinak: Szerintem kukkants be Limarához: limarapeksege.blogspot.com/ Ő szerintem még a motorháztetőn is tud kenyeret sütni. (Ha nyitott kapukat döngetek, bocsánat.)

Köszi Fehérnyúl, nem, még nem nyitott kapuk. Bár hírét hallottam. Eddig csak vaktában sütögettem, jobbára receptek nélkül, így sosem jártam rendesen utána a témának, csak bele-bele kaptam, de akkor itt az idő nekifogni.