(Gondolom, ezt egy kedves hölgyismerősömnek írhattam, akit engedélykérés híján nem merek megnevezni (nem úgy mint Zoló haveromat, aki mindig világosan megtiltja, hogy megemlítsem a nevét...). De hogy miért tettem fel ide a blogra, az rejtély. (Biztos azt hittem, hogy mindenkit érdekelni fog. Vagy leglább valakit...) De visszavonni meg már nem merem, meg amúgy is minek...)
----------------------------------------
Boldog szülinapot a Krisnának, mondd meg neki, hogy sajnos nem tudok ott lenni a buliján, "sajnálatos magánéleti körülmények" miatt. (De ezt ő biztos tudja, sőt...)
Nálam egyébként semmi különös, köszönöm kedves kérdésed, a rohamos leépülés mellett döntöttem, korkedvezményes nyugdíj, és ez a már bevált magyaros busongó dzsentri-életmodell; eliszom a vagyonom a haverokkal, az lesz a legjobb. Legalábbis egyelőre nincs jobb ötletem. Sőt, ez se a sajátom...
Amúgy jól vagyok, az élet apró örömeit szüretelgetem: röhögések a (fent említett) legjobb haverokkal, kocsi-keresés, telek-keresés, sőt még tart a nyár is, szóval meghalni még most nem kell, és a pénzem is bírja, a szüleim élnek, a dolgok tehát egyelőre derűs egyensúlyban. Mint egy üveggolyó egy másik tetején.
