Csak egy (két) lelkes reflexió Jeles Andrástól egy '96-os Filmvilágból, két akkori fesztiválfilmről ("Haggyállógva Vászka" Gothár Pétertől és "A kisbaba reggelije" Szirtes Andrástól): Vászka és a kisbaba.

("...haragszom, mert [...] megölik a műveket, a professzionális színházak plüssbe döngölik a néző érzékenységét, a professzionális filmek lehetetlenné teszik néző és kép elementáris kapcsolatát – s mindez együtt szagosított, rózsaszín malacpofák felségterületévé változtatja a kultúrát, ahonnan jóízlésű ember szerényen, kevés zajt ütve visszavonul.")

(Jeles Andrásra egyébként a '83-as Álombrigád óta érdemes nagyon figyelni (nem mintha azt azóta bármivel is meg tudta volna haladni). Egyébként a két film egyikét se láttam, marad ez a passzívdohányzás-szerű másodlagos hatás. De én takarékos, igénytelen lény vagyok, elég nekem a mások ("autotróf") öröme is, pláne egy ilyen nagy emberé; hatékony ("heterotróf") feldolgozással ki tudom gazdálkodni belőle a saját személyiségfejlődésemet.

Plusz...

Aki kurvára ráér (mert pl. felhagyott az ún. "normális élettel"), annak még egy kis "izgalom" ráadásnak, egy másik excentrikus zsenit (Bódy Gábort, aki '85-ben öngyilkos lett) is idekeverve: Pieldner Judit: Ellenfilmek párbeszéde. Kutya éji dala - Álombrigád. (Borzalmasan művi stílusban íródott — pl.: "a bennünket itt érdeklő film „posztnarratív" szituáltsága abból eredeztethető", meg: "a képek egymásmellettisége inkább dadaista esetlegességet idéz, a képek tetszőleges egymásra következését, mint az eisensteini klasszikus 1+1=3 megkomponáltságát, ok-okozati, összefüggéseit, jelentéstöbbletét", vagy: "...mintegy a képi leírás szándékával végigpásztázó kamera ekphrasztikus alakzatokat hoz létre. A film festményeket idéz vagy parafrazál, emellett imitál..." —, viszont érdekes dolgokat lehet kihámozni belőle a két mágusról (Jeles, Bódy).) Még kell egy zárójel.)

És... 

Na most már mindegy, ez egy ilyen túlzsúfolt post lett: még egy halott klubtag kísért itt a téma körül (A kisbaba reggelijén ő is dolgozott), nem tudom elzavarni: Halász Péter; itt egy jellegzetes részlet (ajánló?) a "Herminamező – Szellemjárás" c. kísérleti filmjéből, amit egy buta félreértésből valaki a Videa.hu-ra töltött fel... Itt pedig az átlag Videa-látogatóktól hozzá kapott két jellegzetes (buta félreértésből írt) komment (Jeles András, akivel a "malacpofákról" beszéltünk itt az elején, bizonyára forogna a sírjában, ha már ő is halott lenne; mellesleg Halász Péter ezt már megtette akkor is, amikor még élt...):