Hirtelen feltörő czifra káromkodásaimat csak részben sikerült szalonképesen döbbent és méltatlankodó grimasszá meg fejcsóválássá szelidíteni, ahogy felcsendült a villamos hangszóróiból a megújított "Kérjük, szíveskedjenek..." A szemem sarkából több hasonlóan reagáló utast is megfigyeltem, akiket (a szerepemből csúnyán kiesve) legszívesebben könnyezve magamhoz öleltem volna, hogy "Ugye, ugye?!"; lám, mások is érzik ennek a lassú, könnyen kiszámítható, de annál kiterjedtebb, nagyszabásúbb rohadásnak az igazi mélységeit...
Tavaly óta kihevertük az öregeknek udvariasan "helyt adó" Süsüt, sajgó füllel hozzászoktunk a "kérjük, szíveskedjenek" már Nádasdy Ádám által is megénekelt buta, túlzó negédességéhez, kínosan feszengve, szemlesütve viseljük a felszálló kerekesszékesek módszeres megalázását szolgáló, képmutató "a járművet mozgásban korlátozott utas veszi igénybe..." felhívást, de minden hiába, nincs menekvés: újra támad a BKV audio-spam munkacsoportja. Épp készültem írni erről az új abúzusról, mikor szerencsére másnak is kinyílt a bicska a fülében, úgyhogy nekem kb. már csak helyeslően bólogatnom kell.
Olyan az egész, mint egy elbaszott rádiójáték: elkezdi a régi búgó női hang (illetve, néha, ismeretlen megfontolásból, egy másik), bemondja félig a mondást, aztán kontrázik rá egy új, bárgyú trubadúr valamit, amit régebben szintén egy nő mondott, de most meg már azonban kétségtelenül egy férfi. Pl. ezt a megújított refrént; alig akartam elhinni, hogy tényleg így mondja: "...esetenként, hirtelen, fékezésre kényszerül" — így, vesszőkkel! (Teljesen világos, hogy a "müvész úr" nem teljesen érti, amit mond. A régi nő legalább meg tudott birkózni a kihívással, amit egy mondat felolvasása jelent egy szinkronszínésznek. Elmebaj.)
Természetesen nem kérdezem meg, hogy vajon milyen ismeretlen, magasabb szempontból lehet értelme, hogy ezeknek az amúgy is tökéletesen fölösleges szövegeknek egy részét a korábbi női hang helyett most egy (vagy több?) férfihang szavalja el a boldogtalan utazó közönségnek. Sőt, kíváncsian várom a rímekbe szedett, megzenésített új változatot is.
(Aki korrupciót kiált (egyébként teljesen egészséges) reflexből, az most kicsit még lazulhat, mert ezt a mutatványt állítólag 5 millióból megúsztuk. Ez így csak sima debilitás, nem korrupció. Ez a két haver (a hülyeség és a becstelenség) persze vállvetve küzd az állampolgárok ellen minden állami cégnél, meglepődni ezért semmin sem érdemes; sőt egész nyugodtak lehetünk, hogy ennél sokkal szürreálisabb csapások is következnek majd nemsokára, hasonlóak az Európában egyedülálló utast-pénztárhoz-terelő kordonokhoz, a pozdorjalapokból eszkábált bérletárusító standokhoz a meglévő bérletárusító fülkék mellett, az utasok helyett "ellen- és biztonsági őröket" szállító éjszakai járatokhoz stb. stb. stb.)
Ja, közben Zoló haverom felhívta a figyelmemet arra a (most így utólag már teljesen nyilvánvaló) lehetőségre, hogy az új hangokat a színházak néhány lépésre levésének bemondásáért kaphatta cserébe a BKV. De hogy ez nekik, és az utasok >99%-ának vajon miért jó, azt még nem tudom. Persze nem lehet kizárni, hogy a végén mégiscsak ettől leszünk kulturált színházjáró népek aberrált pesti tahók helyett. Sőt, egyúttal talán arra is érdemes lenne felhívni a figyelmünket akkor már (pl. kedvenc politikusaink hangján), hogy ne blicceljünk sose a BKV járatain (a hasonlóan elmés MÁV PR-gépezet jegyvásárlásra serkentő nagysikerű feliratai nyomán...), vagy ha már bliccelünk, legalább alázattal tegyük, és hogy rendesen mossuk meg a hónunk alját közlekedés előtt, illetve hogy legyünk mindig egy kicsivel jobbak, okosabbak és szebbek, mint tegnap.
Ehh, mindegy, én mindenesetre már ma délutántól próbáltam úgy szervezni, hogy ne kelljen villamoson utaznom. Inkább kerülök metróval meg busszal. És a jövő hónaptól vége a jófiús bérletvásárlásnak is. Az én agyamat nem fogják a saját lóvémon sorvasztani ezek a kretének.
(Legközelebb, ha a legyengült idegrendszerem simán helyrejönne, és sikerül elég erőt gyűjtenem a BKV setét bugyraiban való újbóli megmártózáshoz, akkor befotózom a jegykiadó automaták angolra... hát, fordított, vagy micsinált, használati utasítását, és még néhány további angolnak látszó instrukciót.)
