Egy csattanás, egy villanás — másra nem emlékszem abból hogy az idegen lények elraboltak karácsony és szilveszter között Almásházán (csak közben megálltunk Nyíregyházán, Pécsváradon, Veresegyházon, Pesterzsébeten és a VI. kerületben), aztán az űrhajójukon megerőszakoltak, majd élve felboncoltak (vagy fordítva). Csak azt tudom, hogy amikor magamhoz tértem, egy korsó sör volt a kezemben, és hangosan röhögtünk a haverokkal. A másik kezemben pedig egy lány kezét szorongattam.

Ráadásul ez a furcsa jelenet azóta is szinte naponta ismétlődik, kisebb-nagyobb változásokkal (néha nem sör, hanem kávé vagy vodka, és néha nem kéz). De a hülye Háromszékiék (remélem, nem olvassák...) ma végre hazamennek Svájcba, és hát egyébként is elmúltak az ünnepek, úgyhogy lassanként visszatérek a házi feladatomhoz, és folytatom tovább a világ megmentésének előtanulmányaként végzett exhibicionista kísérletemet.

(Ja, és hogy egy "remete" mit kaszinózik itt szanaszét az országban, ahelyett, hogy magát sanyargatná, arról kb. már írtam. Röviden: nem is vagyok remete; nem tudom, ki találta ki ezt a marhaságot! :-p )

(Aki még itt van velem, annak köszi a megértést és a türelmet; aki újonnan érkezik (pl. a Gerenday Ági Dinamó c. műsorától), azokat üdvözlöm, és a következő sört az ő egészségükre iszom!)